Legfőbb ok az atherosclerosis (érelmeszesedés)
Az atherosclerosis (érelmeszesedés) egy fokozatos folyamat, amelynek során koleszterin plakkok rakódnak le az artériákon, érfalakon. Koleszterin-plakkok megkeményedéseket okoznak az artériás falakon és beszűkítik a belső csatorna (lumen) artériáit. A csökkent artériák nem képesek elegendő vért szállítani a testrészek normális működéshez. Például érelmeszesedett artériák a lábak csökkent vérellátását is okozzák. Érelmeszesedett artériák nehezebben látják el vérrel az agyat is, ami vezethet vaszkuláris demenciához (szellemi leromlás, évek alatt fokozatosan halnak el az agyszövetek), vagy a stroke ( hirtelen halál ).
Sok ember nem vesz tudomást az érelmeszesedésről vagy nem is veszi észre (nem okoz tüneteket vagy egészségügyi problémákat) hosszú évek vagy évtizedek alatt sem. Érelmeszesedés elkezdődhet már a kamaszkorban, de a tünetek vagy egészségügyi problémák általában nem merülnek fel, csak később felnőttkorban, amikor az artériás szűkület már súlyossá válik. Cigarettázás, a magas vérnyomás , emelkedett koleszterinszint , valamint a cukorbetegség és a korábbi tünetek, szövődmények, felgyorsíthatják az atherosclerosist (érelmeszesedés) és mind ez vezethet az infarktushoz, különösen azoknál veszélyes, akiknél a családban a korai halál előfordult.
Coronaria atherosclerosist (vagy a koszorúér-betegség) a megkeményedett, összeszűkült koszorúerek okozzák ésezt nevezzük szívkoszorúér megbetegedések (CHD). Szívkoszorúér megbetegedések közé tartozik a szívinfarktus, a váratlan hirtelen halál, mellkasi fájdalom ( angina ), szívritmuszavar, és a szívelégtelenség miatt gyengült szívizomzat.
A mellkasi fájdalom vagy nyomás akkor jelentkezik, ha a vér-és oxigénellátás nem tud lépést tartani a szívizom igényeinek. Ha szívkoszorúér artériák csökkenése több mint 50-70 százalékos, és sportolás közben, vagy más erős igénybevétel időszakában az artériák nem képesek növelni a vérellátást. Elégtelen oxigén ellátás okozza az anginát. Egyes betegeknél, különösen a cukorbetegeknél, előfordulhat szívfájdalom nélkül a fokozatos véráramlás csökkenése vagy csak légszomj vagy szokatlanul korai fáradtság.
Terhelésre fellépő angina általában nyomás, nehézség, sajtolásos fájdalom az egész mellkasban, érzetét kelti. Ez a fájdalom halad végig a nyak, állkapocs-, hát-, vagy akár a fogak felé, és kíséri légszomj, hányinger, vagy a hideg veríték. Terhelésre fellépő angina általában tart úgy 15 percig, és magától elmúlik vagy valamilyen gyógyszer hatására. Mind a pihenéssel vagy a nitroglicerinnel csökken a szívizom oxigén igénye és tehermentesíti az anginát. Terhelésre fellépő angina lehet az első figyelmeztető jel az előrehaladott koszorúér-betegség felé. Mellkasi fájdalom, ami csak néhány másodpercig tart, ritkán utal koszorúér-betegségre.
Angina előfordulhat nyugalomi állapotban is. Angina nyugalomi állapotban gyakrabban azt jelzi, hogy a koszorúér már kritikus mértékben csökkent, hogy a szív nem kap elegendő oxigént nyugalomi állapotban se. Az angina nyugalomban ritkán lehet az oka koszorúér görcsnek (ezt az állapotot nevezik Prinzmetal). Eltérően a szívrohamtól, nem okoz állandó károkat az izmokban.
Érelmeszesedés és a szívroham
Esetenként a koleszterin táblák felülete megrepedhetnek, és a vérrögöt okozhatnak. A vérrög elzárja a vér révén az ereket és az eredménye a szívinfarktus. A törés kialakulásához vezet ok nagyrészt ismeretlen, de a kiváltó tényezők lehetnek a dohányzás vagy más nikotin expozíció, emelkedett LDL-koleszterin, emelkedett vér katekolamin (adrenalin), a magas vérnyomás, és egyéb mechanikai és biokémiai erők.
